6.Fejezet

-De herceg-
-Semmi de! Viktor te vagy az egyik legjobb barátom..te rá erőltetnéd a dolgokat arra akit szeretsz?
-Nem...
-Ahogy én se fogom ráerőltetni Kayamira!
-Értettem...
-Holnap elmegyek vele a nagyapjához...
-Herceg?...Pont most amikor Markus, Kayami kisasszonyt akarja?!
-Ne félj nem engedem, hogy elvegye tőlem!
-De Rikuo..Herceg tudod, hogy Kayami kisasszony nagyon különleges!
-Tudom! Nem kell rá emlékeztetned!
-Bocsánat...
-Nem, én sajnálom..Ne haragudj..
-Nem semmi baj! Részben az én hibám is amiért folyton befolyásolni akarom a döntéseid...
Egymásra néztünk és mindketten elnevettük magunkat.Nem csoda, hogy nem haragudtunk egymásra hisz kiskorunk óta barátok vagyunk...
-De én azt hiszem, hogy megyek és lefekszem, mielőtt Kayami fel kell.
-Kayamival igaz Yamatohoz mentek?
-Igen...
Sóhajtottam egy nagyot...
-Ha minden igaz Yamato elmondja neki az igazat a családjáról...
-Értem, Ne engedd, elmenjen és, hogy-
-Nem fogom engedni, nyugalom...De most megyek.
-Rendben aludj jól...herceg
-Ja és Viktort hányszor mondjam, hogy Rikuo-nak szólíts mint régen?
-Ö-ö rendben van...Rikuo
Ezen mindketten nevettünk egy jót...Azután felmentem a szobába és szinte egyből elaludtam...
(Kayami szemszöge)
Amikor felkeltem reggel hét óra volt.Kipihentem magam és alig vártam, hogy találkozzak....hirtelen eszembe jutott valami mielőtt nagyapára gondoltam volna.Mert ahogy most belegondolok nagyapa ugyan úgy öregedet mint egy rendes amber...Nem mertem belegondolni, hogy talán nem...Azonnal Rikuo-t mentem keresni sok szobát átnéztem mire megtaláltam...De ő éppen aludt és olyan békésen úgy tűnt, hogy álmában boldog.Ezért nem volt szívem felébreszteni, inkább leültem az ágya végébe és vártam,hogy felkeljen...Két óra elteltével Rikuo kezdett ébredezni és láttam, hogy szemeit lassan nyitja ki...amikor meglátott láttam, hogy meglepődik amiért az ágya végén ülök.
-Szia!
Köszöntem neki és kedvesen rámosolyogtam.
-Szia..Miért vagy itt?
-Ja..ő...bocsánat máris kimegyek...
-Ne..nem kell menned...
Mondanom sem kell, hogy mennyire meglepődtem amikor megfogta a kezem és azt mondta, hogy ne menjek...
-Csak azért jöttem, hogy kérdezzek valamit...
-Rendben van...csak egy perc felveszek egy felsőt.
Mikor hátra néztem láttam,hogy felső nélkül van..éreztem, ahogy elpirulok..és amikor Rikuo észrevette elmosolyodott.
-Ööö...é-én inkább kint megvárlak...
-Ne menj!...
Mielőtt kiléptem volna visszarántott és magához húzott.Kiakartam szabadulni a kezeiből de ő egy mozdulattal maga felé fordított és mélyen a szemembe nézett...Majd egyre közelebb hajolt míg végül megcsókolt.Éreztem, hogy ajkai a számra tapadnak..Nem akartam engedni,hogy megcsókoljon de ő nem engedett el.És végül én is visszacsókoltam.Amikor abba hagyta még percekig tartott a karjaiban..nagyon jól esett.De utána eltoltam magamtól és a szemébe néztem rám mosolygott..majd egy puszit nyomott a számra...
-Szeretlek...mindennél jobban
Suttogta halkan a fülembe.
-É...én is szeretlek...
Erre elpirult és mosolyogni kezdet.
Gyere menjünk a....nagyapádhoz...
Mikor Rikuo ezt mondta habozott mielőtt kimondta volna, hogy nagyapa.Ez egy kicsit aggasztott ami feltűnt Rikuo-nak a kocsiban is.
-Mi a baj?
Rikuo megfogta a kezem és láttam a szemében.hogy aggódik...
-Semmi...
Hazudtam mert féltem a válaszától...
-Látom, hogy van valami baj..kérlek mond el...
Láttam, hogy egyre jobban aggódik ezért inkább elmondtam..
-Igaz a vámpírok nem úgy öregszenek mint az...emberek?
-Igaz 25 évente látszik meg rajzunk egy év öregség.Miért?
-Mert..nagyapa és...apa..ugyan úgy öregedtek mint az emberek...Kérlek mond el róluk az igazat!
Rikuo nem felelt csak elengedte a kezemet és tovább figyelte az utat.Féltem...féltem,hogy semmi közöm sincs nagyapáékhoz...és,hogy az egész életem idáig hazugság volt...Amikor megérkeztünk egyből berontottam a házba ahol nagyapa már várt minket..de én egyből neki rontottam a kérdéseimmel...
-Te vagy az igazi nagyapám?!
-Kayami?
-Kayami nem így kéne üdvözölnöd nagyapádat!
Miközben Rikuo ezt mondta felém nyúlt..
-Ne érj hozzám!
-Kayami?
-Sajnálom..szeretlek..de tudnom kell az igazat! Nagyapa kérlek válaszolj a kérdésemre!
-Úgy látom itt az ideje.hogy mindent megtudj...
-Várj Yamato...
-Rikuo?..
Meglepődtem mikor Rikuo ezt mondta és mellém lépet...
-Kayami mielőtt megtudod az igazat-
-Rikuo semmi baj..Nagyapa..
-Rendben van...Nem állok veled vér szerinti kapcsoltban, se az apád...
Mikor ezt meghallottam egy világ tört össze bennem de nagyapa tovább fojtatta...
-Az anyád egy tiszta vérű vámpír volt míg az apád...egy vérfarkas...
-Vérfarkas? Mi..én ezt nem értem..akkor én-
-Egy hibrid vagy..ami erősebb mindkét fajnál..
-Rikuo? Te tudtad? Tudtad de mégsem mondtad el?! Miért?! Miért titkoltam előlem az igazságot?!
-Kayami...kérlek-
-Ne! Ne érj hozzám! És nagyapa te? Te miért nem mondtad el az igazat?!
-Azért mert ez volt anyád utolsó kívánsága mielőtt meghalt volna!
-Az anyám?...
-Igen.Mikor kiderült, hogy az anyád teherbe esett veled egy vérfarkastól a vámpír nemesek fenyegetve érezték magukat.Ezért eldöntötték, hogy megölik az apádat és az anyádat pedig örök időkre börtönbe vetik..Míg neked elpecsételték volna az erőd és, hogy majd hozzáadnak a király fiához...vagyis a herceghez...,hogy egy erős királyságot hozzanak létre.De apádnak volt pár barátja a vámpír nemesek között és mielőtt ez megtörténhetett volna elmondták neki,hogy mit tervez a többi nemes és a király.Apád a saját élete árán védett téged és anyádat.Te gyorsabban megszülettél a többi gyereknél...ezért védett téged apád annyira, hogy ne legyen semmi bajotok anyáddal a szülés során..Apád a harc során életét vesztette és az anyád is súlyosan megsérült menekülés közben...Anyádba az utcán botlottam bele..ismertük egymást egy ideje.Megkért,hogy vigyázzak rád és,hogy nem mondjam el neked az igazat róluk és úgy neveljelek fel mintha a saját unokám lennél...De az apád vagyis Toshi halálakor megjelent Riuo, hogy érdeklődjön irántad. Mivel az apja volt az aki segített az apádnak tudta.hogy hol vagy...
-Ki akarta megölni..anyát és...apát?..
Emlékszem akkor éreztem igazán nagy haragot..tudni akartam kitehet anya és apa haláláról..,hogy megtudjam őket bosszulni...
-A nagyapám...
-Rikuo?...Én ezt nem értem..az előbb azt mondta nagyapa,hogy az apád...
-Igen ő segített az apádnak...Abban az időben még nem volt vámpír-farkas szövetség..Az apám kötötte a legelsőt az apáddal és azt tervezte miután trónra lépett, hogy több ilyen szövetséget fog majd kötni.Ami persze a nagyapámnak nem tetszett, és amikor megtudta, hogy anyád terhes kirendelte apád halálát..Az apám mikor megtudta rögtön szólt apádnak...És amikor nagyapa megtudta, hogy apa elárulta kivégeztette-
-A nagyapád tehet arról, hogy meghaltak a szüleim?...
Könnyek törtek elő a szememből..Nem hittem, hogy ennyire fog fájni ha megtudom az igazat..
-Kayami...
-Ne nyúlj hozzám...Nem akarom, hogy hozzám érj...
-Kayami kérlek...én szeretlek-
-Nem érdekel...én nem tudok többet bízni benned...már nem érzek irántad-
-No lám-lám..
-Nagyapa?...

 

 

Oldal: 6.fejezet
Their own stories - © 2008 - 2024 - their-own-stories.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat